Jogszabályok
A falugondnoki szolgálathoz tartozó fontosabb jogszabályok
Mikor mondhat fel a munkáltató a közalkalmazott falugondnoknak?
Mi a teendő a munkaviszony megszűnése esetén?
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. §
(1) A munkáltató a közalaklamazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, azaz a falugondnoki/tanyagondnoki szolgálatot a település megszüntette,
b) az Országygűkés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség,
c) határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti - falugondnoki - munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el,
d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá
e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül 37/B §.
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és okszerű.
(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, illetve, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
(4) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
(5) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
Amennyiben a munkáltatónak nem szűnt meg az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták a munkáltató jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyt nem szűntetheti meg. Ezt a munkáltatónak kell bizonyítani.
A Kjt. 30. § /1/ bekezdés d) pontja értelmében a közalkalmazott feladatainak ellátására alkalmatlanná vált ebben az esetben a munkáltató az alkalmatlanságot vizsgálni köteles, ezt amennyiben egészségügyi alkalmatlanságról van szó, üzemorvosi vélemény alapján, ha egyéb alkalmatlanság, munkáltatói fegyelmi eljárás keretén belül.
A Kjt. 30 § /1/ bekezdés e) pontja szerint, ha a közalkalmaztt a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb felmentés kezdetének napján nyugdíjasnak minősül a munkáltató csak akkor mentheti fel a közalkalmazottat, ha a Nyugdíjbiztosító határozattal a nyugdíjat megállapította és azt a közalkalmazottal közölte.
A munkáltató minden esetben köteles a felmentést megindokolni (Kjt. 30. § /2/ bekezdés) az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, ezt a munkáltatónak kell bizonyítani, a felmentés valós okszerűségét. Ennek megfelelően nincs helye olyan indoklás bizonyításának, ai a felmentésben nem szerepel. Minden esetben a felmentés annak közlésével hatályosul, amelyet a munkáltató egy oldalon a közalkalmazott hozzájárulása nélkül nem vonhat vissza, a felmentés visszavonása a másik fél hozzájárulása esetén is csak írásban történhet.
A felmentés közlésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a felmentés akkor tekinthető közöltnek, hogyha azt az érdekeltnek, vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni (Mt. 6. § /4/ bekezdés). A felmentés közlésekor a felmentésben meg kell határozni a jogviszony befejezésének időpontját, a felmentési időt és azt, hogy a munkavállalót milyen jogok és kötelezettségek illetnek, illetve terhelnek, Pl: felmentési időre járó átlagkereset megfizetése, a végkielégítés, szabadság megváltás, amennyiben azt a munkavállalónak a munkáltató nem tudja természetben kiadni, valamint a munkakör átadására a munkavállaló által és az igazolások kiadására a munkáltató részéről.
Az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére a munkáltató köteles kifizetni az összes járandóságát igazolásokat kiadni, a munkavállaló köteles a munkakörét átadni.
Kjt. 31. § A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghtározott időátartam és az azt követő 30 nap alatt:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka,
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság,
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint,
d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje.
Kjt. 32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt eesetben szüntethető meg felmentésel.
a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van,
b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint
(2) Ha a munkáltatónál van olyan munkakör , amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni amíg, a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt vállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - hogy a közalkalmazott munkáját nem végzi megfelelően.
Fenti jogszabályhelyek értelmében a felmentési tilalmak fennállása szempontjából a felmentés közlésének az időpontja az irányadó. A felmentési tilalmakat az Mt. 90. §-a és a Kjt. fent hivatkozott 31. §-a kimerítően felsorolja, mindezt a munkáltatónak kötelezően figyelembe kell venni, ugyanis ha a felmentés idején a közalkalmazott felmentési tilalom alatt áll, a felmentés jogellenességét állapíthatja meg a bíróság, alkalmazva a törvény által meghatározott szankciókat.
Kjt. 33. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap, de 8 ónapot nem haladhatja meg.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a 60 napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) 5 év után 1 hónappal, b) 10 év után 2 hónappal, c) 15 év után 3 hónappal, d) 20 év után 4 hónappal, e) 25 év után 5 hónappal, f) 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik.
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
Falugondnok jubileumi jutalma. 30 év munkaviszony után kaphat-e jubileumi jutalmat az a közalkalmazottként dolgozó falugondnok, aki 16 éve (1989 óta) dolgozik falugondnokként, s korábban különböző munkahelyei voltak, s ezekről a munkahelyekről nem áthelyezéssel került jelenlegi munkahelyére, s gyermekei születésénél is "szünetel" néhány év?
A Kjt. (1992. évi XXXIII. Törvény) 78. §. /1/ bekezdés b) pontja rendelkezik arról, hogy 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazottnak a 3 havi illetményének megfelelő összeg jár jubileumi jutalom jogcímén. A jogosultság megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az általános szabályok szerint kell számításba venni. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál - a jubileumi jutalomra jogosultság megállapítása szempontjából - figyelembe kell venni:
- a Kjt. hatálya alá tatozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél). A jubileumi jutalomra jogosultság megállapításánál a közalkalmazottnak az áthelyezések szakadatlan láncolatával keletkezett valamennyi korábbi (1992. előtti munkaviszonya időtartamát figyelembe kell venni.
- A fentiekben felsoroltakon belül azt az időt, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt (pl: a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság ideje, a gyes, a gyed ideje) bele számít. A közalkalmazotti jubileumi jogosultság szempontjából a sorkatonai szolgálatban eltöltött idő nem vehető figyelembe.
Milyen juttatás jár annak a falu-vagy tanyagondnoknak, aki teljesíti továbbképzési kötelezettségét és megszerzi az ötévente kötelező 60 kreditpontot?
A 9/2000. Szociális Miniszteri rendelet alapján a 260 órás falu-és tanyagondnoki alapképzés után a közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozó falu-és tanyagondnokok számára kötelező továbbképzéseken is részt venni.
A továbbképzési időszak időtartama: 2001. 01. 01.-től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében: 7 év.
2004. 01. 01.-től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében: 5 év.
A továbbképzési időszak kezdete:
A továbbképzési időszak abban az esetben, ha a dolgozó szakképesíítése (2001. 01. 01.-én a nyilvántartási rendszer indulásakor) megfelelt a munkaköréhez előírt képesítési előírásoknak 2001. 01. 01.-től indul.
Amennyiben nem volt szakképzett, úgy az előírt szakképesítés megszerzésétől kezdődik a továbbképzési időszak.
Szakképzett és 2001. 01. 01. után elhelyezkedő munkavállaló esetében a munkaviszony kezdetének időpontjától kezdődik a továbbképzési időszak.
A továbbképzési időszak vége:
A továbbképzési időszak befejezésének dátuma minden szakdolgozónál megegyezik a számára kiállított működési nyilvántratásba vételről szóló igazolás érvényességi idejével.
Azok, akik a képzésekkel megszerzték a továbbképzésekhez szükséges 60 pontot, s a képzés elvégzését a tanfolyam szervezője a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetnek (volt NCSSZI) az év végéig jelenti, s mindezek után a falugondnok munkahelye is a megfelelő nyomtatványon a tanfolyam szervezője által kiállított tanúsítvány alapján bejelentette ugyanezen intézetnek a képzés elvégzését, azon falu-és tanyagondnokokat a Szociális Törvény 92/D §. (2) alapján a képzés elvégzését követő év első negyedévének végéig egy havi bér illeti meg.
("A továbbképzést sikeresen befejező, személyes gondoskodást végző személyt anyagi elismerésben kell részesíteni. Az anyagi elismerés legkisebb összege a továbbképzésen részt vett személy egyhavi illetményével megegyező összeg. Az anyagi elismerést a továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok bemutatását követő év első negyedévében kell kifizetni." Szociális Törvény 92/D §)
Nyugdíjba készül a falugondnok. Mikor kell megkezdeni a nyugdíjazását? Jár-e neki felmentési idő és mennyi? Erre az időre fel kell-e menteni Őt a munkavégzés alól?
A Kjt. 37/B. § szerint a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a 62. életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. (Öregségi nyugdíjra való jogosultság).
A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha nyugdíjra szerzett jogosultságot.
Ha a falugondnok a lakóhelye szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz igénybejelentést nyújt be és ennek alapján a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a nyugdíjat megállapítja, és erről határozatot hoz, azta a munkavállaló fenti jogszabály értelmében köteles bejelenteni a munkáltatójának és kérni a felmentését.
A Kjt. 30. § /1/ bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.
Ennek megfelelően a Kjt. 33. § /1/ bekezdés értelmében a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg.
A közalkalmazottnak a nyugdíjazását minden esetben a munkáltatójának be kell jelenteni, akkor lehet megkezdeni - a nyugdíjazását - ha a nyugdíjat megállapító határozatot a munkáltató megkapta, ekkor fel lehet menteni a tényleges munkavégzés alól.
A felmentési idő:
5 év után 1 hónappal
10 év után 2 hónappal
15 év után 3 hónappal
20 év után 4 hónappal
25 év után 5 hónappal
30 év után 6 hónappal meghosszabbodik.
A munkáltató a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól.
Melyik fizetési fokozatba kell besorolni azt a közalkalmazott falugondnokot, akinek a jelenlegi állása előtt már volt másutt 15 év munkaviszonya, de nem közalkalmazotti területen, s mennyi ezen falugondnok éves szabadsága?
A besorolásnál csak azok a jogviszonyok vehetők figyelembe, amelyekben a falugondnok azt megelőzően, hogy ebben a munkakörben kinevezte a munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál állt munkaviszonyban vagy közalkalmazotti, illetve köztisztviselői jogviszonyba (tanácsi, önkormányzati, állami, költségvetési intézménynél). Egyéb jogviszonyoknál a munkáltatói jogkör gyakorlója nem köteles a korábbi munkaviszonyt figyelembe venni a besorolásnál (pl: gazdasági társaságnál, Bt. Kft. stb. eltöltött munkaviszonyt).
- Ha a közalkalamzott a Kjt. 56. § a) pontja alapján "A", "B", "C", "D" fizetési osztályba van sorolva akkor évi 20 munkanap rendes szabadság illeti meg évente.
- Az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályba sorolt közalkalmazottat évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg.
- A Kjt. 57. § /1/ bekezdése értelmében a közalkalmazottat a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság illeti meg.
Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
A kérdésre válaszolva: ha a falugondnok 15 éves munkaviszonyát olyan munkáltatónál töltötte el, ami a Kjt. fent hivatkozott szabályai szerint beszámítható szolgálati időnek minősül akkor Őt a 4. fizetési fokozatba kell besorolni, ennek megfelelően amennyiben A, B, C, D fizetési osztályba van sorolva 20 munkanap rendes szabadság és az "A" fizetési fokozatba kinevezve 20 munkanap pótszabadság illeti meg.
Alkalmazott besorolása
Hogyan kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki szakmunkásbizonyítvánnyal és jogosítvánnyal rendelkezik, valamint azt, akinek érettségije és szakmája mellett jogosítványa is van, ami kell a munkavégzéséhez? Mindketten elvégezték a falugondnoki tanfolyamot, de ez a jogszabály szerint nem emeli meg eredeti képzettségüket. A Kjt. 64. § /1/, /2/ bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A jubileumi jutalomra jogosultság esetében figyelembe vehető időszak, ez a szabályozás érvényes a fizetési fokozatok tekintetében és itt is a Kjt. 87/A §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni (tanácsi, önkormányzati, állami, költségvetési intézményeknél) közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. A Kjt. 65. § /1/ bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell magasabb fizetési fokozatba sorolni. A Kjt. 63. § értelmében a "B" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkezik. A "C" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben, középiskolai végzettséghez tartozó munkakörbe kerül foglalkoztatásra. A "D" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítésre, vagy a középiskolásra utaló évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakörben kerül foglalkoztatásra. Mindhárom fizetési osztálynál - az OKJ-ban szereplő szakképesítések szerint a középfokúnak minősülő szakvizsgák fogadhatóak el és az ott meghatározottak alapján vehetők figyelembe a magasabb besorolásnál.
Hogyan kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki szakmunkásbizonyítvánnyal és jogosítvánnyal rendelkezik, valamint azt, akinek érettségije és szakmája mellett jogosítványa is van, ami kell a munkavégzéséhez? Mindketten elvégezték a falugondnoki tanfolyamot, de ez a jogszabály szerint nem emeli meg eredeti képzettségüket. A Kjt. 64. § /1/, /2/ bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A jubileumi jutalomra jogosultság esetében figyelembe vehető időszak, ez a szabályozás érvényes a fizetési fokozatok tekintetében és itt is a Kjt. 87/A §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni (tanácsi, önkormányzati, állami, költségvetési intézményeknél) közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. A Kjt. 65. § /1/ bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell magasabb fizetési fokozatba sorolni. A Kjt. 63. § értelmében a "B" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkezik. A "C" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben, középiskolai végzettséghez tartozó munkakörbe kerül foglalkoztatásra. A "D" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítésre, vagy a középiskolásra utaló évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakörben kerül foglalkoztatásra. Mindhárom fizetési osztálynál - az OKJ-ban szereplő szakképesítések szerint a középfokúnak minősülő szakvizsgák fogadhatóak el és az ott meghatározottak alapján vehetők figyelembe a magasabb besorolásnál.
Állásfoglalás a szociális étkeztetésről
Egyesületünk állásfoglalást kért Forgó Györgyné szociálpolitikai szakállamtitkár asszonytól az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 2. számú és 3. számú mellékletek értelmezése miatt a szociális étkeztetésről.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének, Serafin Józsefnek a tájékoztatása alapján a következőkről szeretnénk tájékoztatást nyújtani.
A szociális étkeztetés és a falugondnoki szolgáltatás két önálló szolgáltatás, melyekre külön-külön kell működési engedélyt kérnie a fenntartónak. A szolgáltatásokra vonatkozó szakmai szabályokat és a működési feltételeket az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet is külön-külön tartalmazza.
Az egyes szolgáltatások keretében ellátható feladatok között lehet némi átfedés - pl. a falugondnok hordja ki az ételt, vagy a házi gondozó is végezhet ételszállítást -, ez azonban nem jelenti azt, hogy a falugondnok vagy a házi segítségnyújtás azonos lenne a szociális étkeztetéssel. Következésképpen az étkeztetésre előírt működési feltételeket - vagy azok hiányát - nem lehet számon kérni a falugondnoki szolgálaton.
Amennyiben a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik szociális étkeztetésre, az erre a szolgáltatásra meghatározottt személyi és tárgyi feltételeket kell teljesítenie. A falugondnokság egyszemélyes szolgáltatás, a falugondnok mellé nem kell segítőt alkalmazni.
Egyesületünk állásfoglalást kért Forgó Györgyné szociálpolitikai szakállamtitkár asszonytól az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 2. számú és 3. számú mellékletek értelmezése miatt a szociális étkeztetésről.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének, Serafin Józsefnek a tájékoztatása alapján a következőkről szeretnénk tájékoztatást nyújtani.
A szociális étkeztetés és a falugondnoki szolgáltatás két önálló szolgáltatás, melyekre külön-külön kell működési engedélyt kérnie a fenntartónak. A szolgáltatásokra vonatkozó szakmai szabályokat és a működési feltételeket az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet is külön-külön tartalmazza.
Az egyes szolgáltatások keretében ellátható feladatok között lehet némi átfedés - pl. a falugondnok hordja ki az ételt, vagy a házi gondozó is végezhet ételszállítást -, ez azonban nem jelenti azt, hogy a falugondnok vagy a házi segítségnyújtás azonos lenne a szociális étkeztetéssel. Következésképpen az étkeztetésre előírt működési feltételeket - vagy azok hiányát - nem lehet számon kérni a falugondnoki szolgálaton.
Amennyiben a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik szociális étkeztetésre, az erre a szolgáltatásra meghatározottt személyi és tárgyi feltételeket kell teljesítenie. A falugondnokság egyszemélyes szolgáltatás, a falugondnok mellé nem kell segítőt alkalmazni.
Tájékoztató a túlmunkáról és a rendkívüli munkavégzésről
A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályoknál az Mt. 127. § (1) bekezdése szerint a munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
A bérben viszont ennek a munkavégzésnek meg is kell látszania, ugyanis a munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - a munkabéren felül - a munkabéren felüli 100 %-os ellenérték is megilleti. A szombati napon történő munkavégzés ellenértéke a béren felüli 50 %. A lényeg az, hogy a túlmunkát el lehet rendelni, de a bérkiegészítés és a vasárnapok folyamatos kiadásával összhngban csupán.
A rendkívüli munkavégzést el lehet rendelni, de ennek korlátja az Mt. 124. §-a, mely a közalkalmazottakra is vonatkozik, mégpedig a 124. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Tehát úgy kell megszervezni a hétvégi foglalkoztatást, hogy a vasárnapot nem lehet elvenni a joghatályosan a munkavállalótól. Amennyiben megteszik, munkaügyi per kezdeményezhető a munkáltató ellen. Ettől eltérni csak a munkaidő -keret alkalmazása esetén lehetne, de a polgármesteri hivatalok nem minősülnek olyan munkáltatónak, melyek ezt megtehetik, így marad a max. szombati foglalkoztatás, de az is úgy, hogy utána vasárnap-hétfőt teljesen szabadnapnak kell kiadni.
Amint azt a EBH 2006. 1443. is kimondja, melynek alapján a közalkalmazottat a havi illetménye a rendes munkaidőben végzett munkájáért illeti meg. Ha a munkakörébe tartozó feladatok ellátása érdekében, a munkáltató tudtával túlmunkát végez, ez a munkavégzés a munkáltató érdekét szolgálja, ezért a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés ellenértékére jogosult (1992. évi XXII. törvény 126. § (1) bek., 147. § (1)-(2) bek.)
A törvény szerint a túlmunkáért elsősorban pénz jár, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbb esetben szabadidő kiadásában állapodnak meg a felek.
Tehát az előzőekben hivatkozott pótlékok megilletik. Ha nincs a munkaszerződésben sem a hétvégi munkavégzés, sem a pótlék külön, akkor is. Közalkalmazotti jogviszony ugyanis más jogállás, mint a Munka Törvénykönyve szerinti.
Egész évre számítva a rendkívüli munkavégzés az évi 200 órát nem haladhatja meg: Figyelembe kell venni, hogy a Kjt. 55/A. § szerint az elrendelhető rendkívüli munkavégzés (szombat, vasárnapon, vagy ha úgy tetszik, pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munkák) felső határa naptári évenként legfeljebb kétszáz óra lehet. Itt csak a munkavégzés idejét kell számítani, a köztes időt nem, tehát az ún. tiszta munkaidőt.
A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályoknál az Mt. 127. § (1) bekezdése szerint a munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
A bérben viszont ennek a munkavégzésnek meg is kell látszania, ugyanis a munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - a munkabéren felül - a munkabéren felüli 100 %-os ellenérték is megilleti. A szombati napon történő munkavégzés ellenértéke a béren felüli 50 %. A lényeg az, hogy a túlmunkát el lehet rendelni, de a bérkiegészítés és a vasárnapok folyamatos kiadásával összhngban csupán.
A rendkívüli munkavégzést el lehet rendelni, de ennek korlátja az Mt. 124. §-a, mely a közalkalmazottakra is vonatkozik, mégpedig a 124. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Tehát úgy kell megszervezni a hétvégi foglalkoztatást, hogy a vasárnapot nem lehet elvenni a joghatályosan a munkavállalótól. Amennyiben megteszik, munkaügyi per kezdeményezhető a munkáltató ellen. Ettől eltérni csak a munkaidő -keret alkalmazása esetén lehetne, de a polgármesteri hivatalok nem minősülnek olyan munkáltatónak, melyek ezt megtehetik, így marad a max. szombati foglalkoztatás, de az is úgy, hogy utána vasárnap-hétfőt teljesen szabadnapnak kell kiadni.
Amint azt a EBH 2006. 1443. is kimondja, melynek alapján a közalkalmazottat a havi illetménye a rendes munkaidőben végzett munkájáért illeti meg. Ha a munkakörébe tartozó feladatok ellátása érdekében, a munkáltató tudtával túlmunkát végez, ez a munkavégzés a munkáltató érdekét szolgálja, ezért a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés ellenértékére jogosult (1992. évi XXII. törvény 126. § (1) bek., 147. § (1)-(2) bek.)
A törvény szerint a túlmunkáért elsősorban pénz jár, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbb esetben szabadidő kiadásában állapodnak meg a felek.
Tehát az előzőekben hivatkozott pótlékok megilletik. Ha nincs a munkaszerződésben sem a hétvégi munkavégzés, sem a pótlék külön, akkor is. Közalkalmazotti jogviszony ugyanis más jogállás, mint a Munka Törvénykönyve szerinti.
Egész évre számítva a rendkívüli munkavégzés az évi 200 órát nem haladhatja meg: Figyelembe kell venni, hogy a Kjt. 55/A. § szerint az elrendelhető rendkívüli munkavégzés (szombat, vasárnapon, vagy ha úgy tetszik, pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munkák) felső határa naptári évenként legfeljebb kétszáz óra lehet. Itt csak a munkavégzés idejét kell számítani, a köztes időt nem, tehát az ún. tiszta munkaidőt.